1967 ősze

Negyvenhatodmagammal üldögéltem minden pénteken és szombaton délelőtt Szigethalmon az akkor még kiválóan prosperáló Pléh Gombostűgyár (Pestvídéki Gépgyár) tanműhelye fölött található tanteremben.Mérsékelt figyelemmel hallgattuk Huszár Pista bácsi sárkányismeret óráját, ami abból állt, hogy szó szerint lediktálta az amúgy rendelkezésünkre álló Sárkányszerkezet-tan tankönyvünket, hogy aztán azt jobban el tudjuk otthon sajátítani.Lanyha érdeklődésünket tovább apasztotta az a tény, hogy 18-19 évesek voltunk, nem mindig érkeztünk kipihenten a világ vége után nem messze található iskolánkba. Ezt fokozta még az a nem elhanyagolható körülmény is, hogy a tanterem ablaka alatt található kifutópályán két-hárompercenként szálltak fel-le a képen látható Antonovok, hogy fedélzetükön két-két MiG-21-essel távozzanak Egyiptom vagy Szíria felé, hogy a két arab ország június elején elfogyott légi erejét pótolja imigyen a ,,Nagy Testvér".A négy darab teljes gázon üvöltő gázturbina hangja elnyomott mindent, így ha valamelyikünk nem jött volna rá már az első tanítási napon Pista bátyánk naprakészségére, és nem tojt volna amúgy is az elhangzottakra, bizony ő is járulékos vesztesége lett volna a ,,Hatnapos Háborúnak"!